Esszék

Történeti és közpolitikai elemzés a magyar oktatási rendszer emelkedési csatornáiról, Eötvös József 1868-as népoktatási törvényétől Klebelsberg kultúrpolitikáján át a PISA-mérésekig.

Gazdaságtörténeti és infrastruktúra-elemzés a magyar vasúthálózat fejlődéséről, Széchenyi István 1848-as terveitől Baross Gábor zónatarifáján át a TEN-T folyosókig.

Részletes elemzés a magyar demográfia leggyakoribb tévhiteiről, a KSH hivatalos adatai, a termékenységi mutatók és a történeti kivándorlási hullámok tükrében.

Elemzés a magyar államszervezet és közigazgatás átalakulásáról a 19. századi vármegyei reformoktól Magyary Zoltán szervezéselméletén át a Digitális Állampolgárság Programig.

Két új blokk, orosz államközi hitel, évtizedes távlat: mit kell mérlegelni egy ekkora energetikai beruházásnál? Az ellátásbiztonság, a költségek, a finanszírozás és az átláthatóság kérdései.

Negyedszázaddal a rendszerváltás után is visszatérő vita: ki férhessen hozzá a pártállam titkosszolgálatainak irataihoz, és mit kezdjünk azzal, amit bennük találunk? Történeti és összehasonlító esszé.

Hogyan lesz a kormány tervezetéből elfogadott költségvetési törvény, és mi történik vele utána? Az éves menetrend lépései, a független véleményezők szerepe és a zárszámadás jelentősége.

A költségvetés nem a kormány pénztárcája, hanem a közös kassza: mindannyian befizetünk, és mindannyian kapunk belőle. Esszé arról, mit érdemes tudni a bevételek és kiadások szerkezetéről, mielőtt vitába szállunk róla.

A könnyített honosítás után a magyar állampolgárok köre jelentősen bővül. Megkapják-e, és milyen formában, a szavazati jogot is? A nemzetközi gyakorlat és a politikaelméleti érvek áttekintése.

Az 1989-es vegyes választási rendszer húsz év alatt hat szabad választást bonyolított le. Esszé a rendszer működéséről, a reformvita fő kérdéseiről és azokról a mércékről, amelyekkel bármely javaslat megítélhető.

A 2003-as népszavazástól a 2011-es soros elnökségig: hogyan működnek az uniós intézmények, mit jelent a megosztott szuverenitás, és miért érdemes a brüsszeli döntéseket közelről követni.

Hiány, adósság, költségvetési szabályok és független őrök: esszé arról, mit jelent a fenntartható államháztartás, és miért a következő nemzedék is érintett a mai döntésekben.

Mit jelent az esélyegyenlőség, miben különbözik a jogegyenlőségtől és az eredmények egyenlőségétől, és miért éppen az iskola a kulcsa? Fogalmi esszé a politikai filozófia és a magyar jog tükrében.

Magyarország foglalkoztatási rátája európai összevetésben évtizedek óta alacsony. Esszé a jelenség történeti gyökereiről és arról, milyen eszközök közül választhat a foglalkoztatáspolitika.

Max Webertől Magyary Zoltánig és a jó kormányzás mai mérőszámaiig: mit tanít a közigazgatás-tudomány arról, mikor szolgálja az állam a polgárt, és mikor fordítva.

Az athéni népgyűléstől az 1848-as áprilisi törvényeken át az 1989-es alkotmányos fordulatig: mit értünk demokrácián, és miért nem elég hozzá a választás?

Az Országgyűlés 2011 áprilisában elfogadta Magyarország Alaptörvényét. Esszé arról, hogyan válik egy alaptörvény a közösség közös keretévé, és mi múlik a szövegen túl a gyakorlaton.