Haza és Haladás

A lapról

Wed, 28 Oct 2026 00:00:00 +0000

Mi ez az oldal?

A Haza és Haladás közéleti esszéket közöl magyarul: történelmi hátteret adó elemzéseket, politikai eszmékről szóló írásokat és az állami intézmények működését bemutató szövegeket. Az oldal neve a reformkor ismert jelszavát idézi, amelyet Kölcsey Ferenc tett közismertté: a nemzeti hagyomány és a modernizáció összetartozását.

Oktatás és társadalmi mobilitás: Eötvös József népiskolai törvényétől a 21. századi kompetenciákig

Sun, 02 Mar 2025 11:45:00 +0000

Egy nemzet versenyképességét és belső kohézióját semmi sem határozza meg mélyebben, mint az oktatási rendszerének minősége és igazságossága. A “haza és haladás” gondolatkörében a kiművelt emberfők sokasága soha nem pusztán elvont kulturális eszmény volt, hanem a társadalmi mobilitás, a szegénységből való kitörés és a gazdasági felzárkózás legfontosabb eszköze.

A magyar vasútfejlesztés 150 éve: Széchenyi hálózati koncepciójától a 21. századi transzeurópai folyosókig

Sat, 18 Jan 2025 09:15:00 +0000

A modern nemzetállam és a piacgazdaság kiépülése a 19. században elválaszthatatlan volt a közlekedési infrastruktúra forradalmától. Amikor Széchenyi István a reformkorban a gazdasági felemelkedés programját megfogalmazta, pontosan látta, hogy a magyar mezőgazdasági termékek és az ipar nem válhatnak versenyképessé a szállítási költségek radikális csökkentése és a belső piacok összekapcsolása nélkül. A vasút nem csupán technológiai újdonság volt, hanem a társadalmi integráció és a nemzeti haladás legerősebb motorja.

Tévhitek és valóság a magyar demográfiában: Történeti tévedések, KSH-számok és a népességfogyás tényei

Wed, 20 Nov 2024 14:30:00 +0000

A népesedés kérdése a magyar közélet és társadalomfilozófia egyik legrégebbi és legérzékenyebb témája. Széchenyi István, Wesselényi Miklós, majd a 20. században a népi írók — Illyés Gyulától Németh Lászlóig — mind hangsúlyozták, hogy a nemzet jövője és megmaradása végső soron a demográfiai mutatókban dől el. Ugyanakkor kevés olyan terület van a közpolitikai diskurzusban, amelyet annyi felületesség, érzelmi túlfűtöttség és megalapozatlan tévhit övezne, mint a népességváltozás folyamatait.

Államreformok és digitalizáció: A magyar közigazgatás történeti íve a dualizmustól a digitális államig

Wed, 18 Sep 2024 10:00:00 +0000

A hatékony és cselekvőképes állam megteremtése a modern magyar történelem egyik legfontosabb alapkérdése. A reformkor nemzedéke – amelynek jelszavát, a „haza és haladás” párosát Kölcsey Ferenc tette közismertté – tisztában volt azzal, hogy a társadalmi fejlődés és a nemzeti önállóság elképzelhetetlen az államigazgatás modernizációja nélkül. Az állam ugyanis nem csupán jogszabályok összessége, hanem olyan élő intézményi szerkezet, amely közvetlenül meghatározza az állampolgárok mindennapi életminőségét, a vállalkozások mozgásterét és az ország versenyképességét.

A Paksi Atomerőmű II tervezett beruházásának elemzése

Mon, 10 Nov 2014 10:00:00 +0100

A magyar energiapolitika évtizedes kérdése, mi váltja ki a Paksi Atomerőmű négy blokkját, amelyek ma az ország villamosenergia-termelésének mintegy felét adják. A blokkok üzemidejét meghosszabbították, de a 2030-as évek folyamán sorra le kell állítani őket. Az Országgyűlés 2009-ben elvi hozzájárulását adta az új blokkok előkészítéséhez, 2014 elején pedig a kormány államközi megállapodást kötött Oroszországgal két új, VVER-1200 típusú blokk megépítéséről, amelyet a parlament februárban ki is hirdetett. A beruházást a nyilvánosságra hozott adatok szerint nagyrészt, mintegy 80 százalékban, legfeljebb 10 milliárd eurós orosz államközi hitel finanszírozza.

Az állambiztonsági iratokról: múltfeltárás, magánszféra, nyilvánosság

Wed, 08 Jan 2014 10:00:00 +0100

Kevés történeti forrás vált ki olyan heves érzelmeket, mint a pártállam politikai rendőrségének iratai. Ezekben a dossziékban emberek megfigyelése, beszervezése, megfélemlítése és elhallgattatása maradt fenn – és sokszor éppen azoké a polgároké, akik ma is élnek, vagy akiknek gyermekei, unokái ma is olvassák a nevüket. Az iratokról szóló vita ezért egyszerre történeti, jogi és erkölcsi.

Költségvetési kronológia: egy év a közös kassza életében

Fri, 07 Oct 2011 10:00:00 +0200

A költségvetési törvény nem egyetlen nap alatt születik, és nem is a parlamenti szavazással ér véget. Egy teljes ciklusa csaknem három évet ölel fel: a tervezés az előző év tavaszán kezdődik, a végrehajtás egy naptári évig tart, az elszámolás pedig a következő évben zárul. Aki a menetrendet ismeri, az a híreket is jobban el tudja helyezni: tudja, mikor születnek a valódi döntések, és mikor csak a már eldöntött számokról folyik a vita.

Közös kassza: honnan van az állam pénze, és mire költi?

Wed, 05 Oct 2011 09:00:00 +0200

Kevés szót használunk olyan pontatlanul, mint a „költségvetést”. Úgy beszélünk róla, mintha a mindenkori kormány saját pénze volna, amelyet nagyvonalúan vagy szűkmarkúan oszt szét. Valójában közös kassza: a háztartások és a vállalkozások befizetéseiből áll össze, és nagyobb része visszakerül hozzájuk nyugdíj, gyógyítás, oktatás, közlekedés vagy éppen kamatfizetés formájában. Aki ezt a körforgást érti, az a napi vitákat is másképp hallja.

A határon túliak választójogáról: érvek és ellenérvek

Wed, 21 Sep 2011 10:00:00 +0200

Az Országgyűlés 2010 májusában módosította az állampolgársági törvényt, és 2011 elejétől lehetővé tette a könnyített honosítást: magyar állampolgárságot kaphat lakóhely nélkül is az, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és beszél magyarul. A szomszédos országokban élő magyarok közül sokan éltek a lehetőséggel. A döntés szinte magától vetette föl a következő kérdést: szavazhatnak-e majd az új állampolgárok a magyarországi választásokon, és ha igen, hogyan?

A választási rendszer reformjáról: mit érdemes mérlegelni?

Tue, 20 Sep 2011 10:00:00 +0200

A választási rendszer az a szabálykönyv, amely a szavazatokat mandátumokká alakítja. Ugyanazokból a szavazatokból különböző szabályok mellett nagyon különböző parlament jöhet létre. Ezért a választójogi reform mindig a politika legkényesebb kérdései közé tartozik: aki a szabályokat írja, az a saját esélyeit is befolyásolja. Éppen emiatt érdemes a vitát olyan mércékkel folytatni, amelyek függetlenek attól, ki van éppen kormányon.

Európai Unió: tagság, szuverenitás és a közös döntések rendje

Wed, 14 Sep 2011 10:00:00 +0200

Magyarország 2004. május 1-jén lett az Európai Unió tagja, kilenc másik országgal együtt. A csatlakozásról 2003 áprilisában népszavazás döntött: a résztvevők több mint 80 százaléka igennel szavazott, a részvétel ugyanakkor 50 százalék alatt maradt. Ez a kettősség – széles egyetértés, de mérsékelt érdeklődés – azóta is jellemzi a magyar közvélemény viszonyát az unióhoz. A legtöbben támogatják a tagságot, de kevesen tudják, hogyan születnek az uniós döntések.

Fenntartható költségvetés: miért nem mindegy, ki fizeti a számlát?

Tue, 31 May 2011 10:00:00 +0200

Egy háztartás tudja, hogy ha minden évben többet költ, mint amennyit keres, előbb-utóbb baj lesz. Az államra ez a hasonlat csak részben igaz. Az állam nem hal meg, adót szedhet, és ha a gazdaság gyorsabban nő, mint az adóssága, akkor az adósság aránya akkor is csökkenhet, ha évről évre van némi hiány. A fenntarthatóság ezért nem a hiány teljes tilalmát jelenti, hanem azt, hogy az adósság a gazdaság teljesítőképességéhez mérten ne nőjön tartósan.

Esélyegyenlőség: a rajtvonal és a célvonal között

Fri, 27 May 2011 10:00:00 +0200

Az esélyegyenlőség azon ritka politikai eszmék közé tartozik, amelyre szinte mindenki igent mond. A jobb- és a baloldal, a liberálisok és a konzervatívok egyaránt elfogadják, hogy egy gyerek élete ne a születése pillanatában dőljön el. A vita ott kezdődik, amikor megkérdezzük: mit jelent ez pontosan, és mit kell tennie érte az államnak?

Foglalkoztatás: miért dolgozik kevés magyar, és mit lehet tenni?

Tue, 24 May 2011 10:00:00 +0200

Ha egyetlen számmal kellene leírni a rendszerváltás utáni magyar gazdaság legmakacsabb gondját, sok közgazdász a foglalkoztatási rátát választaná. A 15–64 évesek közül 2010-ben alig több mint 55 százaléknak volt munkája, ami az Európai Unió legalacsonyabb értékei közé tartozott. Ennek következményei messze túlmutatnak a munkaerőpiacon: kevés adófizető tartja el a nyugdíjrendszert és az egészségügyet, és sok családban nő fel úgy gyerek, hogy nem látja a szüleit rendszeresen munkába indulni.

Állami működés: mitől jó egy közigazgatás?

Fri, 20 May 2011 10:00:00 +0200

Az államról szóló viták többnyire arról szólnak, mekkora legyen: többet vagy kevesebbet vállaljon-e, nagyobb vagy kisebb részét ossza-e újra a megtermelt jövedelemnek. Ennél ritkábban esik szó arról, hogy milyen legyen. Pedig a polgár az államot nem a GDP-arányos kiadásokon keresztül tapasztalja meg, hanem az okmányirodában, a kórházi folyosón, egy építési engedély ügyintézésében vagy egy adóhatósági levélben.

Demokrácia: több mint a többség uralma

Tue, 17 May 2011 10:00:00 +0200

A demokrácia szó a görög démosz (nép) és kratosz (uralom) összetételéből született, és a szó szerinti jelentése félrevezetően egyszerű: a nép uralma. Az athéni népgyűlésen a teljes jogú polgárok személyesen szavaztak a háborúról és a békéről, sorsolással töltötték be a hivatalok nagy részét, és cserépszavazással száműzhették azt, akit veszélyesnek tartottak a közösségre. Ez a demokrácia ugyanakkor kizárta a nőket, a rabszolgákat és az idegeneket, és a filozófusok – Platóntól Arisztotelészig – gyakran a csőcselék uralmának torzképét látták benne.

Együtt élni az új alkotmánnyal

Tue, 10 May 2011 10:00:00 +0200

Az Országgyűlés 2011. április 18-án elfogadta Magyarország Alaptörvényét, amelyet a köztársasági elnök április 25-én írt alá; 2012. január 1-jén lép hatályba. Ezzel a magyar alkotmányos fejlődés új szakasza kezdődik. A korábbi alkotmány formálisan az 1949. évi XX. törvény volt, amelyet 1989-ben szinte teljesen újraírtak, és amely azóta is a demokratikus jogállam alapjául szolgált, de a címe és száma egy diktatúra kezdeteire emlékeztetett. Az új alaptörvény hívei ezt a feloldatlan ellentmondást tartják az egyik legfontosabb indoknak; bírálói inkább a megalkotás módját és egyes tartalmi elemeket kifogásolják.

Adatkezelési tájékoztató

Mon, 01 Jan 0001 00:00:00 +0000

Olvasás

A hazaeshaladas.hu esszéi regisztráció nélkül olvashatók. Az oldal nem használ hirdetési vagy követő sütiket, és nem épít olvasói profilt.

Technikai adatok

A tárhely- és tartalomkiszolgáló szolgáltató a biztonságos működés érdekében rövid ideig naplózhat technikai adatokat (például IP-címet, a böngésző típusát és a kérés időpontját). Ezeket nem kapcsoljuk össze más adatokkal, és nem adjuk tovább. A betűtípusok a Google Fonts szolgáltatásból töltődnek be, ezért a böngésző ehhez kapcsolatot létesít a Google szervereivel.

Kapcsolat

Mon, 01 Jan 0001 00:00:00 +0000

A Haza és Haladás kis szerkesztőséggel működő esszéoldal. Ha tárgyi tévedést talál egy írásban, ha egy forrás hivatkozása pontatlan, vagy ha olyan szempontot hiányol, amelyet egy kiegyensúlyozott elemzésnek tartalmaznia kellene, kérjük, jelezze.