Közpénz és gazdaság
Költségvetési kronológia: egy év a közös kassza életében
Hogyan lesz a kormány tervezetéből elfogadott költségvetési törvény, és mi történik vele utána? Az éves menetrend lépései, a független véleményezők szerepe és a zárszámadás jelentősége.
Megjelent:
A költségvetési törvény nem egyetlen nap alatt születik, és nem is a parlamenti szavazással ér véget. Egy teljes ciklusa csaknem három évet ölel fel: a tervezés az előző év tavaszán kezdődik, a végrehajtás egy naptári évig tart, az elszámolás pedig a következő évben zárul. Aki a menetrendet ismeri, az a híreket is jobban el tudja helyezni: tudja, mikor születnek a valódi döntések, és mikor csak a már eldöntött számokról folyik a vita.
A menetrend lépései
| Időszak | Lépés | Ki felel érte? |
|---|---|---|
| tavasz–nyár | A makrogazdasági előrejelzés és a fő keretszámok kialakítása, egyeztetés a tárcákkal | Kormány, pénzügyi tárca |
| nyár vége | A kormány jóváhagyja a törvényjavaslatot | Kormány |
| szeptember | A független véleményezők megkapják és értékelik a tervezetet | Költségvetési Tanács, Állami Számvevőszék |
| szeptember 30-ig | A törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlésnek | Kormány |
| október–november | Általános vita, módosító javaslatok, bizottsági viták | Országgyűlés |
| december | Zárószavazás, kihirdetés | Országgyűlés, köztársasági elnök |
| január–december | Végrehajtás, havi és negyedéves pénzforgalmi jelentések | Kormány, Magyar Államkincstár |
| következő év | Zárszámadás: a tényleges teljesülés elszámolása | Kormány, Országgyűlés, Állami Számvevőszék |
A független vélemények szerepe
A tervezetet két intézmény is értékeli, eltérő szemszögből. Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve; véleményében a javaslat megalapozottságát és a végrehajthatóság kockázatait vizsgálja. A Költségvetési Tanács feladata elsősorban a makrogazdasági feltételezések és a hiánycélok realitásának megítélése. A két vélemény a parlamenti vita fontos háttéranyaga: segít eldönteni, hogy a tervezett bevételek és kiadások reálisak-e.
A véleményezésnek csak akkor van értelme, ha marad rá idő, és ha a véleményezők megkapják a szükséges háttérszámításokat. A költségvetési átláthatóság nemzetközi ajánlásai – így az OECD 2002-es irányelvei – ezért nemcsak a dokumentumok tartalmáról, hanem a határidőkről is szólnak.
A parlamenti szakasz
Az Országgyűlésben a javaslat általános vitával indul, amelyet módosító javaslatok sora és bizottsági viták követnek. A módosítók egy része csak kisebb átcsoportosítás, ám a végső szavazás előtti napokban gyakran születnek nagyobb tételeket mozgató változtatások is. Ezeket érdemes külön figyelni, mert a nyilvános vita ilyenkor a legrövidebb.
A zárszámadás, az elfeledett fejezet
A költségvetés talán leginkább alábecsült dokumentuma a zárszámadás, amely megmutatja, hogyan teljesült ténylegesen a törvény. Itt derül ki, mely bevételek maradtak el, mely kiadások csúsztak meg, és hogyan alakult a hiány a tervhez képest. Aaron Wildavsky klasszikus könyve óta tudjuk, hogy a költségvetés politikai dokumentum is; a zárszámadás a ritka pillanat, amikor a politikai ígéret és a pénzügyi valóság egymás mellé kerül.
A közös kassza ügyeiről szóló vita ezért akkor a legtermékenyebb, ha nemcsak az ősszel elfogadott terveket, hanem a következő évben benyújtott elszámolásokat is figyelemmel kísérjük. A kassza alapelveiről a Közös kassza című esszé szól.
Források
- Aaron Wildavsky: The Politics of the Budgetary Process. Little, Brown and Company, 1964.
- OECD: Best Practices for Budget Transparency. Párizs, 2002.
- évi XXXVIII. törvény az államháztartásról.
- Állami Számvevőszék: vélemények a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatokról (éves jelentések).