Közéleti esszék azoknak, akik a napi hírek mögött a hosszabb történeti ívet és az intézmények működését is érteni szeretnék.
A lap nem áll egyetlen párt vagy politikai irányzat mellett sem. Az esszék forrásokra támaszkodnak, a vitatott kérdésekben bemutatják a fő álláspontokat, és a végén megnevezik, honnan lehet tovább olvasni.
Esszék
17 írás a polcon. Az álló gerincek színe a témát jelzi; vigye föléjük az egeret, vagy lépjen rájuk a Tab billentyűvel, és a kötet kinyílik.
- Eszmék és alkotmány
- Intézmények
- Közpénz és gazdaság
- Történelem
Történelem, eszmék és alkotmány
- Együtt élni az új alkotmánnyal Az Országgyűlés 2011 áprilisában elfogadta Magyarország Alaptörvényét. Esszé arról, hogyan válik egy alaptörvény a közösség közös keretévé, és mi múlik a szövegen túl a gyakorlaton. 2011. május 10.
- Demokrácia: több mint a többség uralma Az athéni népgyűléstől az 1848-as áprilisi törvényeken át az 1989-es alkotmányos fordulatig: mit értünk demokrácián, és miért nem elég hozzá a választás? 2011. május 17.
- Esélyegyenlőség: a rajtvonal és a célvonal között Mit jelent az esélyegyenlőség, miben különbözik a jogegyenlőségtől és az eredmények egyenlőségétől, és miért éppen az iskola a kulcsa? Fogalmi esszé a politikai filozófia és a magyar jog tükrében. 2011. május 27.
- A határon túliak választójogáról: érvek és ellenérvek A könnyített honosítás után a magyar állampolgárok köre jelentősen bővül. Megkapják-e, és milyen formában, a szavazati jogot is? A nemzetközi gyakorlat és a politikaelméleti érvek áttekintése. 2011. szeptember 21.
- Az állambiztonsági iratokról: múltfeltárás, magánszféra, nyilvánosság Negyedszázaddal a rendszerváltás után is visszatérő vita: ki férhessen hozzá a pártállam titkosszolgálatainak irataihoz, és mit kezdjünk azzal, amit bennük találunk? Történeti és összehasonlító esszé. 2014. január 8.
- Államreformok és digitalizáció: A magyar közigazgatás történeti íve a dualizmustól a digitális államig Elemzés a magyar államszervezet és közigazgatás átalakulásáról a 19. századi vármegyei reformoktól Magyary Zoltán szervezéselméletén át a Digitális Állampolgárság Programig. 2024. szeptember 18.
- Tévhitek és valóság a magyar demográfiában: Történeti tévedések, KSH-számok és a népességfogyás tényei Részletes elemzés a magyar demográfia leggyakoribb tévhiteiről, a KSH hivatalos adatai, a termékenységi mutatók és a történeti kivándorlási hullámok tükrében. 2024. november 20.
- A magyar vasútfejlesztés 150 éve: Széchenyi hálózati koncepciójától a 21. századi transzeurópai folyosókig Gazdaságtörténeti és infrastruktúra-elemzés a magyar vasúthálózat fejlődéséről, Széchenyi István 1848-as terveitől Baross Gábor zónatarifáján át a TEN-T folyosókig. 2025. január 18.
- Oktatás és társadalmi mobilitás: Eötvös József népiskolai törvényétől a 21. századi kompetenciákig Történeti és közpolitikai elemzés a magyar oktatási rendszer emelkedési csatornáiról, Eötvös József 1868-as népoktatási törvényétől Klebelsberg kultúrpolitikáján át a PISA-mérésekig. 2025. március 2.
Intézmények, közpénz és gazdaság
- Állami működés: mitől jó egy közigazgatás? Max Webertől Magyary Zoltánig és a jó kormányzás mai mérőszámaiig: mit tanít a közigazgatás-tudomány arról, mikor szolgálja az állam a polgárt, és mikor fordítva. 2011. május 20.
- Foglalkoztatás: miért dolgozik kevés magyar, és mit lehet tenni? Magyarország foglalkoztatási rátája európai összevetésben évtizedek óta alacsony. Esszé a jelenség történeti gyökereiről és arról, milyen eszközök közül választhat a foglalkoztatáspolitika. 2011. május 24.
- Fenntartható költségvetés: miért nem mindegy, ki fizeti a számlát? Hiány, adósság, költségvetési szabályok és független őrök: esszé arról, mit jelent a fenntartható államháztartás, és miért a következő nemzedék is érintett a mai döntésekben. 2011. május 31.
- Európai Unió: tagság, szuverenitás és a közös döntések rendje A 2003-as népszavazástól a 2011-es soros elnökségig: hogyan működnek az uniós intézmények, mit jelent a megosztott szuverenitás, és miért érdemes a brüsszeli döntéseket közelről követni. 2011. szeptember 14.
- A választási rendszer reformjáról: mit érdemes mérlegelni? Az 1989-es vegyes választási rendszer húsz év alatt hat szabad választást bonyolított le. Esszé a rendszer működéséről, a reformvita fő kérdéseiről és azokról a mércékről, amelyekkel bármely javaslat megítélhető. 2011. szeptember 20.
- Közös kassza: honnan van az állam pénze, és mire költi? A költségvetés nem a kormány pénztárcája, hanem a közös kassza: mindannyian befizetünk, és mindannyian kapunk belőle. Esszé arról, mit érdemes tudni a bevételek és kiadások szerkezetéről, mielőtt vitába szállunk róla. 2011. október 5.
- Költségvetési kronológia: egy év a közös kassza életében Hogyan lesz a kormány tervezetéből elfogadott költségvetési törvény, és mi történik vele utána? Az éves menetrend lépései, a független véleményezők szerepe és a zárszámadás jelentősége. 2011. október 7.
- A Paksi Atomerőmű II tervezett beruházásának elemzése Két új blokk, orosz államközi hitel, évtizedes távlat: mit kell mérlegelni egy ekkora energetikai beruházásnál? Az ellátásbiztonság, a költségek, a finanszírozás és az átláthatóság kérdései. 2014. november 10.
Fogalmak
A politikaelmélet alapszavai rövid, semleges meghatározással – azoknak, akik egy vita előtt tisztázni szeretnék, miről beszélünk.
- Szuverenitás
- A legfőbb, más hatalomtól nem levezetett közhatalom. Kifelé az állam függetlenségét jelenti más államokkal szemben, befelé azt, hogy kié a végső döntés joga. Nemzetközi szerződések és szervezeti tagság önkéntesen korlátozhatják a gyakorlását.
- Népszuverenitás
- Az az elv, hogy a közhatalom forrása a nép, amely azt választott képviselői útján vagy kivételesen közvetlenül, népszavazással gyakorolja. Rousseau és a francia forradalom óta a modern alkotmányok alapgondolata.
- Hatalommegosztás
- A törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom szétválasztása és kölcsönös ellensúlyozása, hogy egyik ág se koncentrálhasson túl sok hatalmat. Klasszikus megfogalmazása Montesquieu-höz kötődik.
- Jogállam
- Olyan állam, amelyben a közhatalom is a jognak alárendelten működik: előre ismert, általános szabályok szerint, független bíróságok ellenőrzése mellett, az alapjogok tiszteletben tartásával.
- Alkotmányosság
- Annak elve és gyakorlata, hogy a politikai hatalmat írott vagy íratlan alaptörvény korlátozza. Nem azonos az alkotmány puszta létezésével: azt is jelenti, hogy a korlátok ténylegesen kikényszeríthetők.
- Képviseleti demokrácia
- Kormányzati forma, amelyben a polgárok rendszeres, szabad választásokon bízzák meg képviselőiket a döntéshozatallal, és a következő választáson számon kérhetik őket.
- Arányos és többségi választási rendszer
- Az arányos rendszer a szavazatok arányában osztja el a mandátumokat; a többségi rendszer egyéni körzetekben a legtöbb szavazatot kapó jelöltet juttatja mandátumhoz. Sok ország, köztük Magyarország, a kettőt vegyesen alkalmazza.
- Szubszidiaritás
- Az az elv, hogy a döntést azon a legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az még hatékonyan meghozható: a községben a megye előtt, a tagállamban az Európai Unió előtt.
- Közjó
- A közösség egészének java, amely nem azonos az egyéni érdekek egyszerű összegével. Arisztotelésztől a katolikus társadalmi tanításig és a modern republikanizmusig sok irányzat használja, eltérő tartalommal.
- Liberalizmus
- Politikai hagyomány, amely az egyéni szabadságot, a jogegyenlőséget és a korlátozott kormányzást helyezi előtérbe. Klasszikus és szociális változata eltérően ítéli meg az állam gazdasági szerepét.
- Konzervativizmus
- Politikai hagyomány, amely a fokozatos, a meglévő intézményekre és szokásokra építő változást tartja kívánatosnak. Gyakran Edmund Burke-ig vezetik vissza; a folytonosságot, a közösségeket és a tapasztalatot hangsúlyozza.
- Szociáldemokrácia
- Politikai hagyomány, amely a piacgazdaság és a parlamenti demokrácia keretei között a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésére, jóléti intézményekre és a munkavállalói érdekképviseletre helyezi a hangsúlyt.
- Költségvetési egyenleg és államadósság
- Az egyenleg az állam egy évi bevételeinek és kiadásainak különbsége; a hiányokból halmozódik fel az adósság. Az uniós szabályok a GDP-hez viszonyítják mindkettőt (3, illetve 60 százalékos referenciaérték).
- Civil társadalom
- Az állam és a piac között működő önkéntes közösségek és szervezetek – egyesületek, alapítványok, egyházak, szakmai körök – összessége, amelyekben a polgárok közös ügyeiket intézik.